Lux Antal ..Soroksár 43:00 percben,.

Igasz törtenet a Csipke Ràuzlrol

Igasz törtenet a Csipke Ràuzlrol

Etyszer vàr à khàjnih. Neki nem folt khind. Mek a khàjnih nénak se. Petik hom szi kèen àni hom. Folt egy pèka, und hot kszokt a khànih nènak : in à joar hoszt tu àni. Und so lett. À storak sàjni màdl lett nekik. Az örömbe hom szi kmoht à kroszi ünnepsèg. Ott asz orszag volt 13 ksàjdi pàzl. a khàjnihnak meg nur 12 kàuldigi tànyèr. Eszèr egy nem hiftak oda. 11 a pàzlikbol hom ollesz guati kifànt a klàjninak. Und tyött a 13. Coarnih folt, hoty öt nem hiftak. Mek. Und hot ksimpft. A klàjni màdlval.Ha 15 joar leszöl, fok mekszurni a spinràd-nàdl, und tu foksz mekhalni.Ès elment a pàzl. a 12. mèk nem vüncsolt semmi, und hot kszokt : I khau niht eltörölni az àtok. Csak pessza mohn. 100 joarig foksz salofn. Neid mekhalni.

Asz apa khàjnih Hot parancsolt, olli spinràd musz a laundba eltüszelni. Und ti klàni lett 15 joar old.Asz anya, mek a foda, elment jàgn. A klàni a hàszba.ment hin-und her. A turmba is. Ott folt à oldi tür. Benèszett. Ety oldi hex hot ety spinràdnàl ült. Voz iz tàjz? Kèrdeszte a klàni. Tyere ite, tu khàunszt àuszpropàlni. Ès probàlta. Mekszurta a fingèt a spinràd nàdlval. Asztàn elkeszdett slofn. Und oli a vàrba. A khoh akart pofon atni a klàni kukta. Ova hot àjnkslofn. a fàjer is kialutta magàt asz ofnba. A khàjnih foda meg a muta,is hasza työttek. Slofn. A goartnba hot à tüske pokor kvokszn.

ATüske pokor asz mindik sürüpp es dike lett. Szàn kvèszt sok khàjnig fiuk,voltn bemenni a hászpa. A sok stahl hot oli mekölt. 100 joar slofzàjt utan tyött vida àni . Khàjnig pua. Hot ghört von oldi làjd. ot penn a stàhl mökött sloft ety sàjni màdl.Hot tenkt asz Màr jo old lehet, ova akarta mekneszni. Und ment. A stàhl hatyta. Hot kszèn a sàjni màdl. Hot kèm à puszi. A màdlnak. A hex mar nem volt ott. Neki nem atta folna. Und ti Ràuzl isz aukvoht. - So hom ti oldi làjd kszokt : Csipke Ràuzl. Und a hàszpa is szin oli aufkvoht. A khoh atta a pofon, A fàjer az ofn-ban is fisszatyött. Mek a foda und a muta khànih is szin voh kvoan.A Ràuzl, mek a pua hom eskütt, und poltok szin kvoan.

Hófehérke und ti szim törpe.

Hófehérke und ti szim törpe.

A Weimper Franz remekműve!

À oldi pàzl akarja tutni, hoty,pin i sàjn, vaty koastih. Kerdeszi a tükör : Na, voz szogszt tu?
Asztàn montya a Spigl : Ha ha ha! Tutot ki a sàjn? Ti Hofeherke! Aki a hèt hetyek mögött lak, asz a sàjn. Erre a fèn pàzl hoszta a Fadàsz,und hot kszokt : Tu kèszt, und tuszt ti Hofeherke mekmèrkeszni.
Asztàn a Jàga fitte a klàni màdlt a voldba, und hot kszokt : Szalad ta foo, i moh tir nix. Aztan fitte asz öszike hercèt a pàzlnak, ès monta : i hob szi mekölt.
Ès a klàni màdl csak szalatt a sürü svoarci voldba, à mol hot szi kszèn à kicsi Hásziko. Pement. Hot kèszn, kszofn appol a file klàjni telepol, ès pögrepöl. Von olles volt szim darap. Meg a pettpöl is. Mifel felang volt hot szi lefekütt slofn.
A hàszpa a szim törpe laktak. Und oarvadn in de bànya. Työttek hasza, und hom kszèn, to isz àni im hàsziko. Hot àni kfrogt : Ki efett asz èn tellampol? A cvàjte : vèr hot asz èn pögreböl kszofn? Und a harmadik hot kfrogt : to slòft àni asz èn àgyampa! À sàjni màdl!
A szim törpek hàm kvoartet, bisz ti Hofeherke felèbred. Asztàn hom ti sokàig f zèlt. A hofeherke hot elmesèlt, hoty az öreg pàzl vil öt elpusztulni. A klàjni fiuk meksajnàltak, und montàk : plàjb to. Ùgy is folt. A hofeherke hot khoht lekvàrtàcskedlit. supfnudlit, ès krautcvekedlit, mire hasza gyönnek, hom di voz enni.....De az oldi pàzl mar vida keszte frògn a spiglt.
Asz mek fèlt, hogy a pàzl összetörik öt, und hot kszokt. Tu piszt sàjn, ova ti hofeherke, iszt mèk szepp. Ès vònt a szim törpenèl. a voldba.Und ti fèn hexe hot à oldi ruha fölvett, und à khorb mit apfl. Oli vàrn szöld, nur àni fàr piros. Asszal hot szi ti klàni Màdl mekmèrkeszni voln. Und ment a hàszikohosz.. Hot kloft. Ti hofeherke iszt ràuszkhuma. Asz örek vàjb mek monta : Etyèl fàjni apfl. Und szi hot in piros peleharapt, es röktön tàud lett.
A szim törpek mikor hasza työttek,und hom kszèn szi isz tàud hom szi in gloz szarrg betett. Und hom stoark zaunt. Àmol arra tyött a kiràly pua-ja. Hot kszèn a sàjni toti màdl. Montya a törpeknek : I hob szi à szo kèen. Atyàtok nekem. A zwergok mek attàk. Asztan a knehtek mek fittek a szargot. T àjne iszt elesett. Hot ti hofeherke szarg foln laszn. Und ettöl iszt ti mèrkeszett apfl a szàjabol kiesett, ès mekint hot klèpt. Asztàn a kir`ly pua-ja mek a hofeherke lettek ety hàszaspàr.

Bennem élő ősök, sorsok

Az alábbi képet és írást Hans-Ullrich Günther osztotta meg a Facebook-on. Akár Soroksáron is készülhetett volna. Ezért gondolom úgy, hogy itt van a helye. (Bieber Márta)

Bennem élő ősök, sorsok

Akiknek menni kellett és fogták a batyut,
neked csak arcok, nekem őseim.
Csak mesékben élnek és régi képeken, 
mégis mindünk őrzi riadt léptüket:
hová és merre lesz lakásunk?
Igaz-e mit hírt hoznak, menni kell?
Földről, mit ezer éve laktunk, mi magyarok és pont ezért?
Csak ezért? Lehet ez igaz vagy csak vészmadár károg idegen szavával?
Kotródj házadból, most már a miénk!
És pakoltál batyuba dunnát és gyereket,
megöleltél testvér, ki tudja őt mikor és hová szánja a hatalom?
Léptél nehéz csizmádban, talpán vitted a földet, mit szántott apád és hol libát őriztél, ha tehén nem is volt...
tehén... a Bimbó... ő maradt... miért fáj ennyire panaszok bőgése, hisz megfejik őt, ha másé lesz teje...
nem az fáj... hanem valami... amit a csizmán nem viheted.
Ami a batyuba nem fér,
és mégis viszed:
Kidobtak.
Csak azért, ami vagy.

A képen a Gútorról, szülőfalumból kitelepítettek menete, Rajkán

(Peonia-Peo)

"Gölcségjetyzék"

Egy kis soroksári dialektus!

Köszönet érte Lux Antalnak!