A „Kegyelet Oszlop” vagy „Képoszlop” / (Bildstock)

A „Kegyelet Oszlop” vagy „Képoszlop” / (Bildstock)

A régiek elmondása szerint a fából faragott „Kegyelet Oszlop” vagy „Képoszlop” eredetileg a Jutadomb tetején állt gyönyörű flórával kerítve. Állítója és állításának pontos ideje, körülményei ismeretlenek. Az oszlopon egy szentkép is helyet kapott, – talán a Nagyboldogasszony képe, gyerekkel az ölében – de, hogy pontosan kit ábrázolt már feledésbe merült. Kora százötven-kétszáz év is lehet. Az oszlopnál fohászkodtak a soroksári parasztok, hogy a szőlőjüket, gabonájukat és a burgonyát kímélje meg az időjárás, kerüljék el a férgek, a madarak és a tolvajok.

A hasonló oszlopok gondozása, tisztítása, virágozása az alapító család, vagy ennek kihalása, elköltözése után a környéken lakók – leginkább asszonyok, lányok – feladata volt.

A II. világháború végén, 1944 nyarán, a front közeledtével német állásokat létesítettek a stratégiailag fontos ponton, az oszlop ekkor került át a Juta domb tövébe. Az 1956-os forradalom után, a nagy harcok színhelyéül szolgáló Juta dombot – ahol sokáig ellenálltak a magyar honvédek a beözönlő szovjet csapatoknak – eltüntették, mára nyoma sem maradt.

                                                            

A Kegyelet oszlop ezt követően hosszú évekig a későbbi Hatwagner telken állt, melyet a ’60-as évek végén vett meg a család. Az immár eldugott helyen álló oszlop környékét a helyiek még a ’60-as, ’70-es években is gondozták, előtte mindig volt friss virág. Az eredeti oszlop a kétezres évek végén került előbb a Múzeumba, majd 2015-ben a Tájházba. Utolsó helyén a Tömlős utca végében, azóta a Kegyelet Oszlop másolata áll.

Fotó az eredeti helyszínen álló Képoszlopról

(Lux Antal gyűjteményéből)

Piroska és a farkas svábul

Franz Weimper tollából:

Folt à mol ety kroszmuta. Kroszfoda is, de asz ide nem köll. Szi hot natyon szerett a klàni unokàt. Sàjni folt aszèrt is. Nàjd a kroszmuta.À mol fette a klàninak ety roti sapka. A kicsinek hot stoark kfoln. Olle vàlj horta. Rajta a kopfjan. Und mer rot folt, hom oli kszokt Piroska. Àmol hot asz anyuka neki kszokt : A kroszmuta isz petek. Du men zu ir, und fidd a port a flosnba, meg ennit. Und tette a khorbba. De aufposzn a voldpa, ne men a vègröl. ès ha tort piszt, kèrdesz mek, hoty vaty kroszmuta! A rotsapkas Piroska iszt elment. Pele a voldba. Tuort hot a kroszmuta lakott. Undà mol hot szi talàlkozt a volffal.

Und a volf hot kfrogt : Hofa Mèsz klàni màdl? A kroszmuttahosz ö petek. Fiszek neki a a vàjn ès a strudl. Attol lesz kszund. A volf volt viszn, hol lak a kroszmuta. A tumi màdl mek elmonta. Ide nèsz. sok sàjni pusn fan itt a voldba! Khànszt szetni! Örül a kroszmuta ha làt a pusn.A Piroska meg szett.A volt iszt klàufn a hàsz,vo a kroszmuta lakta. Hot tàjnkt : tu ih oldi mekenni,tàjz nem lesz finom, De a klàni is työn, asz is mekeszem. A jungi màdl pisztos pessza fog smekkolni. Und a volf szalatt tofàpp a hàszhosz,und hot ti oldi megett.A ruhàt nem, Nur ti oldi. A ruhat fölfett,und a pettbe fekütt. Hot auszksaut vi ti kroszmuta. Asztan a Piroska hot a türön klopft.

Und ti Piroska ment hosszà a pethesz. Hot kfrokt : Jesszus Maria! Koszmuta! Varum hoszt tu kroszi fület? Szo tutok bessza tèget halkatni. Asz augn neket is krosz! Mièr? Hoty joppan làtok dih. De a kàusn asz natyon naty. Vorum? Hoty tèketet mekegyem snell. Un hot ti Piroska à lenyelt. Gut hot kfreszn,asztàn kslofn. Ksnoarht hota à.Tràuzn mek tyött a Jàga. Hot tàjnkt, a kroszmuta iszt natyon petek, ha igy snoarhol. Pemet a hàsz und hot kszèn a farkos a petbe. Vette a kvèer, aba mèkse lelöte,filajht èl mèk a koszmuta, sziha hot szi kfrèszn. Mit à ollo,fölfàkta a bauhjàt. A volfnak. Von tuart kiukrott a Piroska, und langszam kimàszkàlt a kroszmuta is. Mèk nem foltak mekhalfa. Tàn hom szi naty stàjnokat a farkos bauhjàba fissza fart. Asz mek aufkvoht, ova olyan svèr volt a bauhja, hoty mekhalta makàt. A koszmuta hot ti vànj kszofn. A strudli is mekette. Asztàn kszund let. A klàni Piroska iszt hàm kaunga. A Jàga is. Nem marat a kroszmutanàl.

Néhány gondolat a régi Soroksári búcsúk emlékére !!!

Néhány gondolat a régi Soroksári búcsúk emlékére !!!

A táncmulatságok csúcspontja a soroksári búcsú volt, mert híre túljutott Soroksár határain is. Minden tánchelyiséggel rendelkező vendéglő csurig megtelt. A soroksári búcsú, országos vásárral kapcsolódott egybe. Akkora vonzereje volt, hogy ezekben a napokban számosan sereglettek ide a községen kívülről is. Sokakat meghívtak Pestről, a jeges parasztok, a millimárik ügyfeleit , a soroksári munkahelyi kollégákat, a rokonokat,akik Budapesten és környékén laktak. A HÉV, plusz kocsikat kapcsolt a szerelvényekhez, annyian jöttek ki Pestről is. A meghívott vendégek, egész évben előre örültek a soroksári búcsúnak és sokáig áradoztak utána a vendéglátásról. Hagyományosan mindig fiatal kacsát és libát tálaltak, melyek ekkorra értek meg a vágásra. Kínálták rántva, sütve és a tyúkból készült, paprikás levest kaláccsal. A pince legjobb borát adták,jégen hűtve. Utóételnek krémest és hájas pogácsát kínáltak.Ebéd után kimentek a búcsúba, ahol volt céllövölde, körhinta, lánchinta. A fiuknak szájharmonika, a lányoknak baba és még ezernyi szép dolog, ami mindenkinek örömet okozott. Mindezt belengte a pirított mandula csodás illata, amely első helyre emelte a templomszentelési ünnepet.Október második vasárnapján aztán még egyszer tartottak búcsút / kisbúcsú /. Ez azért történt, mert 1761. augusztus 15-én, Mária mennybevétele napján történt meg az új templom átadása, aztán, 1779. október 10-én került sor a beszentelésére. Mindenkinek áldott, szép ünnepet kívánok!

Fuchs Gyula