2015. április 20., hétfő

Múlt és jelen
A naptárra néztem,.....
s felidéződik bennem a múlt.
Egy lány indult az úton,
lassan haladva bátortalanul.
Csikorog a hó a csizmája alatt.
A tél most különösen hideg......
Félszeg szíve a kabát alatt,
hevesen ver, szinte remeg.
Valami új jön, ami még idegen.....
Valaki elszakadt, messzire - távol.
Az otthon emléke, még szorosan ölel.
Az idő meggyógyít mindent magától.
A gépek zümmögő zaja,
a munka egyhangú dallama.....
Elszállnak a könnyek is a széllel.
Elmúlnak, peregnek az évek.
Már nem fáj úgy a múlt.
Az érzés lassan megfakult.
Egy májusi hajnalon,
a szíve is lángra gyúlt.
Az élete része lett a régi gyár.
Összetartoznak, mint egy család.
Már gyalogösvény vezet, amerre jár.
Becsukott szemmel is odatalál.
- 28 éve a SORTEX-be jár.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése