2015. január 31., szombat

KIS SOROKSÁRI SAJTÓTÖRTÉNET

Kis soroksári sajtótörténet



Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi karának Könyvtártudományi Tanszékének egyik tanulmánya szerint 1894-1949 között 60 lap jelent meg Pesterzsébeten és Soroksáron. Ezek közül néhány sajtótörténeti érdekességet szeretnék kiemelni.

Az 1907-1909 között, alig két évig működő „Budapestkörnyék” című hetilap Soroksáron is tartott kirendeltséget. Bemutatkozó számából idéznék egy érdekes gondolatot: „Nagy Budapest létesítését nem nagyzási hóbortból, hanem az arra érettnek nyilvánított községek becsatolásával érhetjük el. Ennek a küzdelemnek harcosai leszünk.” Alighanem ez az első ötlete a csak 1950-ben megvalósult Nagy-Budapestnek, amely gondolat – látni fogjuk - soha nem talált igazán elismerésre a soroksári képviselőtestületben.

1909-ben indul szintén röpke pályájára a mindössze két évfolyamot megért „Soroksári Hírlap”, amelynek csupán három száma ismert. „Vallomások” című köszöntőjében a szerkesztő-tulajdonos, Tábori Jenő igen öntudatos hangot ütött meg: „Függetlenek vagyunk és leszünk. Felelevenítjük és felkavarjuk ezt az unalmas helységet, meggyorsítjuk vérkeringését.”

A leghosszabb életű, 1925-1943 között „Függetlenség” című hetilap voltaképpen a „Nemzeti Újság” mellékleteként jelent meg.

Az 1933-1938 közötti „Pestvidéki Szózat” szembe szállt az erősödő Volksbunddal, méghozzá a kormánypárt, gróf Bethlen István irányította lapjaként. Idézek egy gondolatot: „A nincstelenek ügyét felkaroljuk, az álláskeresők hirdetését díjtalanul közzé tesszük.”

Végezetül idéznék egy soroksári újságcikkből, 1942. július 9-éről, amely a soroksári képviselő-testület Nagy-Budapest létrehozása elleni álláspontját közli: „Soroksár lélekszáma túlhaladta a húszezret, a község egyike az ország legjobb anyagi viszonyai között élő községeinek, és mindazon anyagi előnyökkel rendelkezik, melyek képessé teszik arra, hogy a fejlődéssel lépést tartson. A község lakosságára nézve nem jelent előnyt a Budapesthez való csatolást, mert ez esetben ügyeink intézésével kénytelenek lennénk a Pesterzsébeten felállítandó elöljáróságra járni. A Budapesthez csatolással hátrányos helyzetbe kerülnénk.” 


Unyi János Antal

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése